Őszibarack talajigénye

Az őszibarack talajigénye nem támaszt magas elvárásokat. Emiatt is lehetséges, hogy ez a gyümölcs a világ számos helyén elterjedt, sok ezer fajtája ismert, évente akár 100 új fajtát is nemesítenek. Az őszibarack fajták érése június közepétől akár október elejéig elhúzódhat. Felhasználásuk igen széleskörű, de alapvetően termesztés szempontjából étkezési és ipari célra termesztett őszibarackot különböztetünk meg. Ezeken belül is léteznek fehér húsú, illetve sárga húsú, valamint magvaváló és nem magvaváló fajták. Szőrösségük alapján pedig lehetnek molyhos és csupasz – vagy más néven kopasz – barackok, ez utóbbiak a nektarin fajták.

Az őszibarack talajigénye

Az őszibarack jól alkalmazkodik a talaj típusokhoz, bármilyen termőtalajon akár, száraz, kopár területeken is megél, de a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag levegős talaj a megfelelő számára. Tápanyagban dús talajban, rendszeres öntözés mellett érzi igazán jól magát. Nem jó neki a magas talajvíz, szereti a laza középkötött talajokat.

Igen ám, de honnan tudjuk, hogy a mi kertükben milyen a talaj?

Talaj kötöttsége

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között. Könnyű művelni, és mivel gyorsan melegszik minden korán érik rajtuk. Azonban gyakran kell öntözni, mert nem sok vizet tud megtartani.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható. Ez a legjobb talajtípus, mert bőven terem, könnyen felveszi a vizet és azt sokáig meg is tudja tartani.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, de a vizet nehezen fogadja be, hamar vízfolyás keletkezik rajta. Száradás során először cserepesedik, majd mélyen repedezik, ahol sok vizet veszít.

Talaj savassága

A növények általában a semleges kémhatású talajokat kedvelik. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok vagy a szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például az őszibarack is, de akár a bab vagy a kömény, a havasi gyopár szintén. Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú.

Őszibarack ültetése

Hová kerüljön?

Már az őszibarack csemete ültetése előtt gondosan ki kell választani a helyét. Mivel nagyon fény- és hőérzékeny, ezért érdemes szélvédett napsütötte helyre ültetni. Gyümölcsei is akkor lesznek igazán lédúsak, zamatosak, ha megfelelő mennyiségű napfény éri, és gondoskodunk az öntözéséről is.

Az őszibarack fajták többnyire fagyérzékenyek. Rügyei mínusz tíz és mínusz húsz fok között elfagynak. Mínusz húsz fok alatt még a vesszőit is elveszíti. Ezért érdemes fagyvédett helyre ültetni.

A kertészetekben szabad gyökerű csemete és konténeres facsemete vásárolható. Az ültetési ideje szabad gyökerű facsemete esetén kora tavasszal (március-április), illetve ősszel (október-november) van, ekkorra érdemes e tevékenységeket ütemezni. Konténeres facsemete esetén egész évben ültethető, de mindkettő esetén figyelni kell, hogy az ültetés csak fagymentes időben történhet.

Érdemes a szabad gyökerű csemetéket ültetés előtt legalább fél-egy napra vízzel teli vödörbe állítani, hogy a szállítás során elvesztett nedvességet pótoljuk.

Az ültető gödör legalább a gyökérzet kétszerese legyen, amit célszerű istállótrágyával megszórni és a földdel elkeverni beültetés előtt. Valamint jól be is kell locsolni a gödröt, majd a csemeték elültetése után, szintén alaposan meg kell öntözni.

Őszibarack hatása

Az őszibarack rendkívül egészséges köszönhető magas vitamin- és ásványi anyag tartalmának. Rendszeres fogyasztás mellett az őszibarack jótékony hatása a szervezetre kívülről és belülről is igazán hatásos. Hiszen nemcsak belsőleg, hanem külsőleg a kozmetikaiparban is hasznosítják, számos kozmetikai készítmény alapanyaga is. Rendszeres használata mellett a bőr hidratálttá, frissé, üdévé válik. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Őszibarack

Vissza a kategória cikkeihez